Sajnos, csak múltidőben beszélhetünk már erről a nagyszerű emberről, aki rengeteg gyermeknek szerzett felejthetetlen élményeket. Bálint Ágnes 2008. október 24-én, egy nappal 86-ik születésnapja után hunyt el.
Ars poetikáját így fogalmazta meg: "A mese arra való, hogy a kisgyerek már a legkorábbi időkben kellemes benyomásokat szerezzen. És ha minden jól megy, míg felolvassa neki, a szülő is változik."
Bálint Ágnes József Attila díjas író - szerkesztő - dramaturg volt. A Magyar Televízió első gyermekműsor-szerkesztője, a magyar gyermek- és ifjúsági televíziós-műsorkészítés egyik megalapozója, a televíziózás hőskorának meghatározó egyénisége, számtalan közkedvelt mesesorozat, hangjáték, mese és meseregény írója, fordítója.
1958. február 1-én belépett az újonnan alakult Televízió Gyermek- és Ifjúsági Osztályára, ahol szerkesztő-dramaturgként kis híján harminc évig, 1986-os nyugdíjba vonulásáig dolgozott. A TV hőskorában munkatársaival, Kelemen Endrével, Rockenbauer Pállal és Tarbay Edével alakították ki a magyar gyermek- és ifjúsági tévéműsorok kereteit. Bálint Ágnes a meseműsorok alapjait teremtette meg. Az ő ötlete alapján született meg a Tévé-maci és a Cicavízió monoszkópja.
A naponta jelentkező, kezdetben a tévébemondók által felolvasott esti meséket lassan felváltotta apró bábjelenetekkel. 1961-ben havonta egy-egy félórában jelentkezett a Mi újság a Futrinka utcában? című bábsorozat, ezt követte a Mazsola, szintén bábsorozat, több folytatásban.
A bábfilmek után következtek a rajz-, majd papírkivágásos mesesorozatok: Kukori és Kotkoda, Frakk stb.
1968-ban indította útjára a Kuckó-t, amely az első környezetvédő műsorként a gyerekek természet- és sportszeretetét kívánta kibontakoztatni.
Szerkesztőként és dramaturgként a hazai gyermek- és ifjúsági irodalom neves képviselőivel dolgozott együtt (Csukás István, Marék Veronika, Tarbay Ede stb).
Az ő nevéhez fűződik a Magyar népmesék első csokorba gyűjtése, vagy a Vizipók, Csodapók sorozat, amely a gyerekeket megismerteti az élővilág olyan kevésbé közkedvelt egyedeivel, mint a rovarok vagy a pókok.
Mesesorozataiért és a Kuckó című műsoráért számos alkalommal kapott nívódíjat.
"Életem fénypontja a Tévé volt."
Közben több mesét és mesejátékot írt a Magyar Rádió Ifjúsági osztályának - onnan indult el A Szeleburdi család - meséi jelentek meg a különböző gyermekújságokban (Kisdobos, Dörmögő Dömötör), sokat fordított, és eközben számtalan meseregényt írt.
1962-től szinte évente jelentek meg könyvei a Móra könyvkiadónál: a Mi újság a Futrinka utcában?, a Mazsola-könyvek, a Frakk-kötetek, stb. A Szeleburdi család-ból és a Hajónapló-ból Palásthy György két ifjúsági filmet rendezett.
Számos külföldi filmsorozat magyar szövege neki köszönhető (pl. Rumcájsz a rabló, Kacsa Kázmér kalandjai, Héraklész, Állatolimpia, Garfield stb).
Kevésbé ismert az 1988-ban újszerű technikával, a Karsai pantomim együttes, Kern András és Kútvölgyi Erzsébet közreműködésével készült Szimat Szörény című sorozat, amelynek zenéjét Oroszlán Gábor és Oroszlán György szerezte.
Utolsó meseregénye a Vízitündér, Vízimanó 2000-ben jelent meg.
1998-ban Vecsés díszpolgárává választották, 2000-ben Szent Imre díjat kapott, szülőfaluja pedig Adonyért emlékéremmel tüntette ki .
"Csodaszép életem volt. Meseszép."
Utolsó kommentek