2009. május 12-től újra gyermekkönyv akció a Librinél! Sok könyvre akár 50 %-os kedvezmény! Részletek itt. 

 Gyermekkönyvek 40-70%-kal olcsóbban itt!

Budapesten a Millenáris ad otthont újból a Gyermekirodalmi Fesztiválnak és Vásárnak, melyet a Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesülete a Csodaceruza folyóirattal közösen szervez.

Részletek itt.

Egy érdekes cikket jelentetett meg tegnap a Népszabadság a mesék, a mesében átadott tudás fontosságáról. A cikk elolvasható ide kattintva.

Sajnos, csak múltidőben beszélhetünk már erről a nagyszerű emberről, aki rengeteg gyermeknek szerzett felejthetetlen élményeket. Bálint Ágnes 2008. október 24-én, egy nappal 86-ik születésnapja után hunyt el. 

Ars poetikáját így fogalmazta meg: "A mese arra való, hogy a kisgyerek már a legkorábbi időkben kellemes benyomásokat szerezzen. És ha minden jól megy, míg felolvassa neki, a szülő is változik."

 Bálint Ágnes József Attila díjas író - szerkesztő - dramaturg volt. A Magyar Televízió első gyermekműsor-szerkesztője, a magyar gyermek- és ifjúsági televíziós-műsorkészítés egyik megalapozója, a televíziózás hőskorának meghatározó egyénisége, számtalan közkedvelt mesesorozat, hangjáték, mese és meseregény írója, fordítója.

1958. február 1-én belépett az újonnan alakult Televízió Gyermek- és Ifjúsági Osztályára, ahol szerkesztő-dramaturgként kis híján harminc évig, 1986-os nyugdíjba vonulásáig dolgozott. A TV hőskorában munkatársaival, Kelemen Endrével, Rockenbauer Pállal és Tarbay Edével alakították ki a magyar gyermek- és ifjúsági tévéműsorok kereteit. Bálint Ágnes a meseműsorok alapjait teremtette meg. Az ő ötlete alapján született meg a Tévé-maci és a Cicavízió monoszkópja. 

A naponta jelentkező, kezdetben a tévébemondók által felolvasott esti meséket lassan felváltotta apró bábjelenetekkel. 1961-ben havonta egy-egy félórában jelentkezett a Mi újság a Futrinka utcában? című bábsorozat, ezt követte a Mazsola, szintén bábsorozat, több folytatásban.

A bábfilmek után következtek a rajz-, majd papírkivágásos mesesorozatok: Kukori és Kotkoda, Frakk stb.

1968-ban indította útjára a Kuckó-t, amely az első környezetvédő műsorként a gyerekek természet- és sportszeretetét kívánta kibontakoztatni.

Szerkesztőként és dramaturgként a hazai gyermek- és ifjúsági irodalom neves képviselőivel dolgozott együtt (Csukás István, Marék Veronika, Tarbay Ede stb).

Az ő nevéhez fűződik a Magyar népmesék első csokorba gyűjtése, vagy a Vizipók, Csodapók sorozat, amely a gyerekeket megismerteti az élővilág olyan kevésbé közkedvelt egyedeivel, mint a rovarok vagy a pókok.

Mesesorozataiért és a Kuckó című műsoráért számos alkalommal kapott nívódíjat.

"Életem fénypontja a Tévé volt."

Közben több mesét és mesejátékot írt a Magyar Rádió Ifjúsági osztályának - onnan indult el A Szeleburdi család - meséi jelentek meg a különböző gyermekújságokban (Kisdobos, Dörmögő Dömötör), sokat fordított, és eközben számtalan meseregényt írt.

1962-től szinte évente jelentek meg könyvei a Móra könyvkiadónál: a Mi újság a Futrinka utcában?, a Mazsola-könyvek, a Frakk-kötetek, stb. A Szeleburdi család-ból és a Hajónapló-ból Palásthy György két ifjúsági filmet rendezett.

Számos külföldi filmsorozat magyar szövege neki köszönhető (pl. Rumcájsz a rabló, Kacsa Kázmér kalandjai, Héraklész, Állatolimpia, Garfield stb).

Kevésbé ismert az 1988-ban újszerű technikával, a Karsai pantomim együttes, Kern András és Kútvölgyi Erzsébet közreműködésével készült Szimat Szörény című sorozat, amelynek zenéjét Oroszlán Gábor és Oroszlán György szerezte.

Utolsó meseregénye a Vízitündér, Vízimanó 2000-ben jelent meg.

1998-ban Vecsés díszpolgárává választották, 2000-ben Szent Imre díjat kapott, szülőfaluja pedig Adonyért emlékéremmel tüntette ki .

"Csodaszép életem volt. Meseszép."

Bálint Ánges könyvei 

Bettelheim könyvénél maradva, a pszichológus részletesen ír a jó és a rossz párharcáról a mesékben.

A klasszikus mesékben a jó és a rossz egyaránt megtalálható valamelyik szereplőben. Mivel a mesehősök a végletekig leegyszerűsítettek, inkább típusok, mint egyéniségek, így egy mesehős vagy jó, vagy rossz. A történetek pedig a jó és a rossz közötti küzdelemről szólnak.

A gyerekek számára a rossznak, a gonosznak is van vonzereje - a boszorkány varázsereje pl. -, és nem egyszer ezek a gonosz mesehősök felülkerekednek, persze csak a mese végéig. A gonosz a történet végén elnyeri méltó büntetését, de a gyermek számára nem ez jelenti az erkölcsi élményt. Mint az életben, itt sem a büntetéstől való félelem tartja vissza a bűntől az embert, hanem az a meggyőződés, hogy nem éri meg. A gyermek ezt tanulja meg: nem éri meg rossznak, gonosznak lenni. 

A gyermek azonosul a főhőssel, együtt csinálja végig vele a próbákat, együtt győzedelmeskedik és ez az azonosulás vési bele az erkölcsi törvényeket. A gyermek nem azért azonosul a hőssel, mert az jó, hanem azért, mert szimpatikus neki. Vagyis nem jó akar lenni, hanem a hősre akar hasonlítani. Ha történetesen ez a jó szereplő, akkor jó akar lenni.  

Nemrégiben kezembe akadt Bruno Bettelheim: A mese bűvöltete és a bontakozó gyermeki lélek c. könyve.

Bruno Bettelheim gyermekpszichológus részletesen elemzi a klasszikus meséket: többek között a Jancsi és Juliska, a Piroska és a farkas, a Hófehérke és a hét törpe meséket. Elemzése során rámutat, hogy azzal a nézettel ellentétben, mely szerint a fenti mesék ijesztő és kegyetlen motívumai ártalmasak a gyermeki lélek fejlődésére, ezek a mesék valójában segítenek megoldani olyan konfliktusokat, amelyek feldolgozása nélkül a gyermek nem válhat kiegyensúlyozott felnőtté. 

Idézek a könyvből:"A gyermek gyakran érzi életét kuszának, és ezért különösen rá van szorulva arra, hogy megértse, mi a helye ebben a bonyolult világban, ahol neki valahogy boldogulnia kell. Segíteni kell neki, hogy összefüggéseket találjon és eligazodjon érzései labirintusában. Segítség kell ahhoz is, hogy rendet teremthessen lelki háztartásában, majd erre támaszkodva egész életében. Szüksége van továbbá - és ezt manapság aligha kell külön hangsúlyozni - erkölcsi nevelésre, amely finom eszközökkel, mindig csak burkoltan jelzi számára az erkölcsös viselkedés előnyeit, nem használ fel elvont etikai fogalmakat, csak olyasmit, ami kézzelfogható, és ezért jelent  is számára valamit." 

Tudom, az olvasók fele most legyint, hogy hol van az még...A megfontoltabbak viszont bólogatnak, hogy bizony, itt az ideje elkezdeni beszerezni a karácsonyi ajándékokat!

Én minden évben megfogadom, hogy nem hagyom utolsó pillanatra az ajándékvásárlást. Már csak azért sem, mert ha előre vásárol az ember, akkor pénzügyileg sem kell belerokkanni a karácsonyba...

És a könyv az egyik olyan ajándék, amit bátran meg lehet hamarabb vásárolni. A gyerek érdeklődése nem változik két hónap alatt, tehát, ha tudjuk mi érdekli, melyik mesehős a kedvence, akkor bátran megvásárolhatjuk már most.

Mi minden évben ajándékozunk a gyermekeinknek kifejezetten karácsonyi történeteket elmesélő könyveket, mert így sokat tudunk beszélgetni az ünnepről, így helyet kap a sok szép gondolat, amelynek helyet kell kapnia karácsonykor: a szeretet, az összetartozás, a barátság...

Hiszen a mai világban nagyon oda kell figyelni, hogy a karácsony ne csak az ajándékozásról szóljon...

Az alább felsorolt könyveket nagyon jó szívvel ajánlom 3-6 éves korosztálynak:

Kippkopp karácsonya

Ezt jól kisütöttük!

Babar és a télapó

Lesz nemulass, Findusz!

Bogyó és Babóca karácsonya

A múltkorában egy nagyon érdekes cikket olvastam, amelyben Békés Pál író - aki a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa magyarországi tagozatának elnöke - kutatja annak a titkát, hogy bizonyos mesék és meseírók miért lesznek híresek, mai szóval befutottak, köszönhető-e ez csupán a gyerekek tetszésének, vagy egyéb marketing fogások segítik a meseírókat, hogy műveik sikeresek legyenek.

Andersen meséiről ezt mondja:

"Hans Christian Andersen az európai mesekultúra meghatározó alakja.

Meséi nagyon bölcsek, semmi nyoma bennük annak a gügyögésnek, ami azóta a meséket jellemzi.

Az ő idejében - a 19. század közepén - még egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy ezek a mesék gyerekeknek szólnak. Kissé didaktikusak, és van némi tanító jellegük, de nem válik szét egyértelműen, hogy felnőtteknek vagy gyerekeknek írja-e őket. Ugyanakkor ma már ezek rendkívül sikeres mesék.

Andersen rendkívül szegény dán családból származott, majd tanult, és később európai vándorútra kelt, mely szinte egész életében tartott. Andersen is élt saját korának összes píár-lehetőségével: vándorlása alatt sikeresen kereste és meg is találta Európa legnyagyobb hírességeinek - Wagner, Liszt, Balzac - a barátságát. Ezek az ismeretségek sokat segítettek, hogy népszerű és híres legyen. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy néhány meséjét, alig húsz-huszonöt évvel megírásuk után, Benedek Elek felgyűjtötte Székelyföldről mint népmesét. Tehát történetei olyan folklórképző erővel bírtak, bírnak, hogy valahova megérkeztek műmeseként, majd a helyi kultúrával keveredve saját történetként adták tovább akár egy népmesegyűjtőnek is."

Az Andersen mesékkel ellentétben a mai mesék nagyon leegyszerűsítettek, ahogy Békés Pál mondja, édeskések, gügyögősek. Ez sajnos kihat az illusztrációra is, olcsó és ócska könyvek kerülnek sok gyermek kezébe, és ez alakítja későbbi izlésvilágukat.

Azt gondolom, nincs gyerek, aki ezt a nevet ne ismerné. Halhatatlan mesehősöket teremtett nekünk, amit bizonyít az a számtalan kitüntetés és díj is, amit pályája során átvehetett.

Csukás István a 60-as években Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom felé, és ettől kezdve egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi. Nagy sikerrel mutatják be - és azóta is nagy sikerrel játszák - Ágacska című szindarabját. 1975-ben a hollywoodi X. televiziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet.  

• 1977-ben, majd 1987-ben a József Attila-díjat,
• 1978-ban és 1982-ben az Ifjúsági Díjat
• 1984-ben a Művészeti Alap irodalmi díját,
• 1985-ben az Andresen-díjat,
• 1987-ben az Év Könyve jutalmat,
• 1989-ben és 1995-ben a Déry Tibor-jutalmat,
• 1990-ben az MSZOSZ-díjat,
• 1996-ban a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Életműdíját,
• 1997-ben Tekintet Alapítvány díját
• 1999-ben a Kossuth-díjat nyerte el.

De azt hiszem, a legtöbbet nem a megnyert díjak és jutalmak, hanem a könyvek és mesehősök mesélik el Csukás Istvánról, rajtuk keresztül ismerhetjük meg és ismertethetjük meg ezt a nagyszerű embert gyermekeinkkel.

...ha tényleg van kedve valakinek akár videót, akár képet küldeni Nekem, amelyen Ti és a gyermekeitek láthatók olvasás közben, azt nagyon szivesen kiteszem ide, a blogba.

A képeket küldjétek az sztimea74@gmail.com címre, a videot pedig töltsétek fel valamelyik videomegosztóra (pl. yuetube), és küldjétek el az elérési útját. (video alatt URL:...)

Köszönöm!

Pepeanya

Peti fiam egyik este nekilátott mesélni a húgának...:-) Igaz, még ő maga sem tud olvasni, de nagyjából ismerte a mesét. Gondoltam, megmutatom nektek, kedves blogolvasók, mert számomra nagyon szívmelengető jelenet volt.

És egyben kérem, küldjetek nekem hasonló rövid videokat, képeket, ahol, illetve amelyeken ti, vagy a gyermekeitek olvasnak, mesélnek. Nagyon szivesen kitenném ide, az oldalra, hogy ezzel is az olvasást, mesélést népszerűsítsük! 

Nem győzök az óvodás gyermekem kérdéseire válaszolni. Bevallom, sokszor én magam sem tudom a válaszokat, esténként igyekszem utána nézni és másnap megbeszélni a "tanultakat".:-)

Ugyanakkor az óvónők arról panaszkodnak, hogy a gyermekek még nagycsoportos korukban sem tudnak alapvető dolgokat, pl. melyik foglalkozás mit jelent, milyen eszközökkel, hol végzik stb.

Egy jó könyv számtalan megbeszélni való dolgot tartalmaz, a képek további kérdéseket vetnek fel a gyermekben, nekünk pedig lehetőségünk van magyarázni, magyarázni és magyarázni. És a gyermekek, mint a szivacs, isszák be a rengeteg tudást...

Nagyon jó ismeretterjesztő könyveknek tartom a Mit, miért, hogyan? sorozat könyveit. Bár, szerintem túlmutat az óvodás koron, már ekkor is el lehet kezdeni nézegetni, később az iskolás korban újra elővenni. Számtalan témát - testünk titkait, a csillagok csodáit, a munkagépek és az autók működését - részletesen felölel, a lapjai "interaktívak", vagyis kihajthatók, újabb és újabb érdekességet rejtenek.     

Miért szeretem a Librit, miért csatlakoztam a partnerprogramhoz és miért buzdítok mindenkit, hogy a Librinél vásároljon?

- azért szeretem, mert semmilyen más könyvesbolttal össze nem hasonlítható hangulata van :-)

- aztán azért szeretem, mert a vidékiek számára is elérhető,

- aztán azért szeretem, mert olcsóbban vásárolhatok.

Nekem tetszik, hogy

- itt megtehetem, hogy vásárolok interneten három lapozót, mondjuk mindegyiket 1000 forint alatt, és INGYENESEN házhoz szállítják,

- itt megtehetem, hogy interneten megrendelem a könyveimet, máris kapok 5% kedvezményt, és mivel 44 üzletük van országszerte, személyesen beballagok az egyikbe, és hazaviszem a kiválasztott könyveket,

- itt díjazzák, ha rendszeresen vásárolok, Libri törzsvásárlóként további 5-7-10% kedvezményhez juthatok.

- a Libri egyéb szolgáltatásainak igénybevételével éves szinten akár 40-70%-os megtakarítás is elérhetek.

Részletek itt.

...hogy azok a gyermekek, akiknek a szülei otthon rendszeresen mesélnek, az iskolába kerülés idejére 1-1,5 évnyi előnyben részesülnek intelligenciahányadosuk tekintetében, mint a mesét nem hallgató társaik?

Miért van ez így? Azért mert a gyermekeknek hatalmas szükségük van a mesék által keltett belső képekre - álmokra, fantáziákra -, mivel ezek segítségével dolgozzák fel a napi történéseket, belső feszültségeket, konfliktusokat. Először csak fantázia, ami aztán a gyerekek egymás közti kommunikációjában is megjelenik, később szerepjátékká, mozgásos játékká alakul. A mozgás közben pedig megkezdődik az endorfin-termelés, amely már önmagában feszültségoldó. 

És mi történik azokkal a gyerekekkel, akik a tévétől, a videotól, a számítógéptől kapják a "mesét"? A készen kapott képek nem alkalmasak a saját belső képek kialakítására, így elmarad a "feldolgozó" munka. Elmarad a mozgás, ami feszültséget és agressziót okoz. Másrészt, a filmekben, rajzfilmekben megnyilvánuló agressziót szintén nem tudja feldolgozi, leutánozni viszont annál inkább, az ezt néző kisgyermek.

A nyáron Peti fiamnak volt egy "félős" korszaka. Megijedt egy mesétől, amit a tévében látott...Ha nem láttam volna, nem hiszem el, hogy az Én kicsi pónim egyik részében, egy gonosz lénytől ijedt meg, aki ellopta a pónik árnyékát. Azóta nem nézünk tévét, és a gyermekem újra alszik, nevet és nem fél a sötétben.

 Állítom, hogy minden gyerek életében a legfontosabb nap, a születésnap. Ehhez tudnak viszonyítani, ez a nap kiemelkedik a hézköznapokból, ez a nap csak róluk szól, ez a nap tele van ajándékokkal és meglepetésekkel.

Nálunk megszabott forgatókönyve van egy ilyen napnak. Szabály, hogy mindig négyesben töltjük a napot, aznap nincs vendégség, nincs nagy készülődés, csak egymásra figyelés. Mindig elmegyünk valami meglepetés-helyre - fürdőhelyre, moziba, játszóházba stb. -, időben hazaértünk, hogy legyen még idő tortázni és játszani az új játékokkal. A tortát mindig én magam sütöm, de már előző nap elkészítem, hogy aznap ne kelljen vele dolgoznom. Miután megettük együtt, akkor kerül sor az ajándékátadásra. És onnantól játék estig!

Két ilyen nap van: május 12-e, a lányom, és július 10-e, a fiam születésnapja.

Eleinte elkövettük azt a hibát, hogy kicsit túlszerveztük a napot, kicsit kapkodósra sikerült, aztán rájöttünk, hogy egyszerű és közeli helyre kell mennünk, ahonnan időben hazaérünk, hogy mindent előre előkészítünk, és akkor se kapkodás, se veszekedés, csak öröm és boldog gyermekarcok.

Persze ilyenkor az ajándékok között mindig szerepel a könyv is, és többször vettünk, illetve kaptunk már szülinapi témájú könyvet. Szeretem őket, mert minden egyes alkalommal, amikor elolvassuk, fel lehet idézni az elmúlt szülinapjaikat, újra lehet élni, és persze lehet tervezni, milyen legyen a következő.

Nem könnyű óvodásnak lenni...Elszakadni anyutól...Idegenek kéréseit, utasításait teljesíteni...Idegenekkel ellenkezni...Nap mint nap megvívni a harcot a többi gyerekkel...Alkalmazkodni...Jónak lenni...Szabályokat tanulni és betartani...

Nem könnyű óvodásnak lenni...De azért jó tudni, hogy sok más óvodás küzd ugyanezekkel a problémákkal. Hogy más kisgyermekek ugyanazt csinálják az óvodában, ugyanúgy telik egy napjuk, ugyanazok történnek velük. Sorstársak:-)

A gyerekek egyébként is szeretik azokat a meséket, amelyekben nem ők a főszereplők, de a szereplőkkel ugyanazok a dolgok történnek, mint velük. Ez lehetőséget ad nekik, hogy elvonatkoztatva újragondolják és feldolgozzák a történteket. És más bőrébe bújva talán kibökik, hogy mi az ő igazi problémájuk.

Ezért mi igyekeztünk sok óvodás témájú könyvet beszerezni, amikor a mi fiunk óvodába került. Ezeket mind nagy szívvel ajánlom, mert mindegyik nagyon kedves, és feldolgozza az óvodás életben felmerült történéseket.

Bartos Erika: Bogyó és Babóca az óvodában

Janikovszky Éva: Már óvodás vagyok

Szepes Mária: Pöttyös Panni az óvodában

2008. június 5-9. között kerül megrendezésre a 79. Ünnepi Könyvhét és a 7. Gyermekkönyvnapok. Ez alkalomból új gyermekkönyvek jelentek meg, amelyet jobbra, a „Könyvheti újdonságok” rovatban láthattok.   

Ez nem gyerekeknek, hanem a szüleiknek, pedagógusoknak szóló kiadvány, ami azonban nagy segítséget nyújt ahhoz, hová vigyük gyermekünket, mit érdemes nekik megmutatni Budapesten és környékén.

Jön a nyári szünet, sok szülőnek jelen gondot, hová kiránduljon a család, hová érdemes menni fürödni, hol találnak egy hangulatos cukrászdát, éttermet, illetve van-e olyan múzeum, amelynek tárlata a gyermeket is érdekelheti. Nos, ezeken a gondokon segít ez a kiadvány, amely tartalmazza a felkereshető múzeumokat, játszóházakat, játszótereket, strandokat, kirándulóhelyeket, éttermeket, cukrászdákat pontos nyitvatartási idő, megközelíthetőség és a belépőjegy árak feltüntetésével.

Mi történik az olvasás - vagy mesehallgatás - közben? A gyermek rádöbben, hogy ezt már hallotta valahol, ezeket a szavakat, kifejezéseket a szülei, a környezetében élő felnőttek is használják. És mi történik a rádöbbenés után? Még szívesebben hallgatja a meséket, olvassa a könyveket, és az új kifejezéseket, szavakat észrevétlenül beépíti mindennapi beszédébe.

És miért fontos az olvasás? Azért, mert az olvasás hat a gondolkodásra is. Azok a gyerekek, akik sokat olvasnak, megtanulnak jól olvasni, ezáltal a gondolkodásuk is fejlődik. És azok a gyermekek olvasnak sokat, akik egyszer átélték az élményt, hogy a mesék, könyvek, róla, rólunk szólnak és megszerettek olvasni. Erre az élményre viszont csak akkor van esélyük, ha mi, felnőttek a kezükbe adjuk a meséket, mesélünk nekik, magyarázatokkal látjuk el azokat.

Azok a gyermekek olvasnak sokat, akik a szüleiktől is ezt látják, akik körül sok a könyv, ahol mindennapos program, hogy könyvet veszünk a kezünkbe. Ezek a gyermekek mind gondolkodásban, mind beszédben sokkal fejlettebbek lehetnek nem olvasó társaiknál. 

Az én időmben, mármint amikor én 10-12 éves voltam, mi lányok a Pöttyös könyvek sorozat könyvei közül válogathattunk. Nekünk az egész Pöttyös könyvtár megvolt, apukám sorban adogatta a kezembe a jobbnál jobb történeteket. Ezek közül a kedvencem A két Lotti volt.

És ez a kedvenc részletem belőle, nem tudom megállni, hogy ne másoljam ide:

Egyik nap angolóráról tartottunk hazafelé, amikor Peti fiam, a maga 6 évével, így szólt hozzám:

- Anya, a Dani szerint az a legfontosabb, hogy sok házunk legyen, a Viktor szerint az, hogy gazdagok legyünk. Én ezt nem így gondolom.

- És Petikém, te mit gondolsz, mi a legfontosabb?

- Hát az, hogy sok barátunk legyen!

Igen, én is ezt gondolom. És még hosszan elbeszélgettünk Petivel arról, miért jó a sok barát, és hogy hiába a sok ház és pénz, ha az ember egyedül van.

Nem tulajdonítom magamnak, vagy a férjemnek a dicsőséget azért, mert a fiunk, ennyi idősen ilyen meghatóan gondolkodik az élet nagy kérdéséről. Mi nem szoktunk ennyire konkrétan "nevelni". Viszont sokat olvasunk, és ezekben a történetekben gyermeknyelven feszegetik az írók ezeket a nagy kérdéseket. És szinte észrevétlenül teszi magáévá a gyermek a benne foglalt mondanivalót.

Ebben az esetben például eszembe jutott Zokni, a kis varjú története (Ide vele) - még az első könyvek között írtam róla -, aki minden barátjának elcsente a játékát, aztán a sok játékkal olyan egyedül maradt, mint az ujja.   

Hát, ezért fontos az olvasás...

Bartos Erika egy nagyon bájos, háromgyermekes édesanya, akit már csak azért is nagyon tisztelek, mert velem egykorú, és mégis már számtalan bizonyítékát adta tehetségének. Eredeti végzettsége építészmérnök, műszaki grafikái is nagyon színvonalasak. Márha egy teljesen laikus kijelenthet ilyet, mindenesetre a kapott díjak erre engednek következtetni.:-)

Én elsősorban a Bogyó és Babóca könyveit megismerve szerettem bele írói és illusztrátori stílusába. A kisfiam lassan hat évesen még mindig imádja a katicakislány és a csigafiú történeteit, hiszen Bogyó teljesen olyan, mint egy óvodás kisfiú, Babóca pedig mint egy óvodás kislány. Vagyis valamennyi gyermek a helyükben érezheti magát. 

Bogyó és Babóca könyvek

Most a Pöttyös Panni sorozat írónőjét választottam bemutatásra. Nem könnyű dolog, hiszen Szepes Mária annyira sokoldalú volt, hogy nehéz morzsákat kiragadni munkásságából. Írt regényeket, ezoterikus műveket, forgatókönyveket és persze gyermekkönyveket. Művészettörténetet, pszichológiát, filozófiát tanult, műveit számtalan nyelvre lefordították. A Magyar Írószövetség örökös tagja volt, munkásságáért számos díjjal jutalmazták.

Ajánlom, hogy akit részletesen érdekel ennek a nagyszerű asszonynak az élettörténete, olvassa el az Emberek és jelmezek című önéletrajzi írását.

Nem tudom, mások hogy vannak vele, de én mindig igyekszem megemlíteni a gyermekemnek meseolvasás előtt, hogy ki az, aki írta az adott mesét. Nem töltök vele sok időt, épp csak a címmel együtt ezt is elmondom neki. Szerintem megragad a kis agyában, ha többször hallja. És milyen nagy előnnyel indul, ha mondjuk majd az iskolában, a tanítónéni óvatos kérdésére, hogy ki hallott már erről vagy arról az íróról, költőről, esetleg igenlő választ tud adni...

Utána is néztem gyorsan, hogy az itt felsorolt könyvek íróiról mit lehet tudni. Elsőként Marék Veronikáról próbáltam információhoz jutni a neten, ami elég szűkszavúra sikeredett: író, grafikus, és gyermeklapok külső munkatársaként dolgozik, rajzfilmek, bábjátékok forgatókönyvírója. 

Nézzük inkább a könyveit:

Coffi, Pocak, Paprika

Kavicsmese

Boribon-sorozat

A kockásfülű nyúl történetei

Kippkopp-sorozat

A csúnya kislány

Laci és az oroszlán